Birtokvédelem

Ha a birtokost birtokától jogalap nélkül megfosztják, vagy birtoklásában zavarják (tilos önhatalom), birtokvédelem illeti meg. A birtokost a birtokvédelem mindenkivel szemben megilleti, annak a kivételével, akitől a birtokot tilos önhatalommal szerezte meg.
A birtokos jogcíme szerint részesül birtokvédelemben azzal szemben is, akitől a birtokát származtatja, illetőleg akinek a birtokát időlegesen átengedte.
Közös birtok esetén a birtokvédelem mindegyik birtokost önállóan megilleti, és követelheti a dolognak közös birtokba bocsátását.
A közös birtokosok – egymás közötti viszonyuk alapján – egymással szemben is jogosultak birtokvédelemre.
A birtokvédelem eszközei:
1. birtokvédelem önhatalommal;
2. birtokvédelem államigazgatási úton;
3. birtokvédelem bírói úton.

1. Jogos önhatalom:
Jogos önhatalomról beszélünk akkor, ha közvetlen és jogtalan támadás visszaverésére, vagy az elveszett birtok önsegéllyel való visszaszerzésére irányul. A birtokos a birtoka ellen irányuló támadást – a birtok megvédéséhez szükséges mértékben – önhatalommal is elháríthatja.
Az elveszett birtok visszaszerzése érdekében önhatalmúlag csak akkor lehet fellépni, ha más birtokvédelmi eszközök igénybevételével járó időveszteség a birtokvédelmet meghiúsítaná.

2. Államigazgatási út:
Akit birtokától megfosztanak vagy birtokában zavarnak a jegyzőhöz fordulhat kérelemmel. A jegyző előtt a kérelmezőnek bizonyítania kell, hogy birtokos volt, továbbá hogy birtokától megfosztották, illetőleg birtoklásában megzavarták. A kérelem az eredeti birtokállapot helyreállítására, illetőleg a zavarás megszüntetésére, továbbá a jogtalan birtoklással kapcsolatos hasznok, károk és költségek megítélésére irányulhat.
A jegyző határozata ellen államigazgatási úton jogorvoslatnak helye nincs; a birtoklás kérdésében hozott határozatot három napon belül végre kell hajtani.

3. Bírói út:
Az államigazgatási út kimerítése, vagy a határidő lejárta szükséges ahhoz, hogy a harmadik út választására kerüljön sor. A jegyző a keresetlevelet az ügy irataival együtt köteles a bírósághoz benyújtani, ha a sértett kezdeményezi az eljárás folytatását. Ez lesz a birtokper.
Az a fél, aki a jegyző határozatát sérelmesnek tartja, a határozat kézbesítésétől számított tizenöt napon belül a bíróságtól kérheti a határozat megváltoztatását.
A birtokos az eredeti birtokállapot helyreállítását vagy a zavarás megszüntetését egy év eltelte után közvetlenül a bíróságtól kérheti. A birtokos közvetlenül a bírósághoz fordulhat akkor is, ha az ügyben a birtokláshoz való jogosultság is vitás.
A bíróság a birtokperben a birtokláshoz való jogosultság alapján dönt; a békés birtoklásban megzavart fél jogosultságát vélelmezni kell.
Bírósági határozatok: