Szomszédjog

A magyar magánjog a szomszédjogi intézményeket a tulajdonjog korlátai között tárgyalja, ugyanis az egyik oldalon fennáll a tűrési kötelezettség, ugyanaddig terjed a másik oldalon egy jogosultság biztosítása.

A tulajdonos a dolog használata során köteles tartózkodni minden olyan magatartástól, amellyel másokat, különösen szomszédait szükségtelenül zavarná, vagy amellyel jogaik gyakorlását veszélyeztetné. 100. §

A Ptk nem minősíti külön, hogy a törvény mit nevez szükségtelen zavarásnak, de a bírói gyakorlatból a következő példákat emelem ki:
Üzemanyag töltőállomás építése a szomszéd telken, valamint az ezzel járó zaj-és bűzhatás rendeltetésszerű üzemeltetés esetén szükségszerű zavarásnak minősül, szükségtelenül zavaró zajhatás vizsgálatánál figyelembe kell venni: lakó-vagy üdülőhely, mezőgazdasági vagy környezetvédelmi területre vonatkozó előírásokat is.
Az ítélkezési gyakorlatból az kiderül, hogy egy olyan rugalmas szabály, amely a legkülönbözőbb élethelyzetre alkalmazható.

Bírósági határozat:II. számú melléklet, BH1986. 143. Ha a Balaton partjának rendezése következtében valamely partmenti ingatlan a közvetlen parti jellegét elveszti, a tulajdonost a külön jogszabályban meghatározott mértékű kártalanítás illeti meg. Az ingatlan forgalmai értékének a 10%-át a tulajdonos akkor is igényelheti, ha az ingatlan egyéb, a forgalmi értéket befolyásoló adottságai kedvezőbbé váltak. A kártalanítás iránti igény akkor nyílik meg, amikor az ingatlan elveszti a közvetlen parti jellegét. [Ptk. 108. § (1) bek., 1031/1969. (VIII. 31.) Korm. sz. hat. V. fej., 21/1970. (XI. 13.) ÉVM-IM-PM sz. r. 13. § (2) bek.].

A Ptk. általános szabályán túl a következő különös esetekkel rendelkezik:
1. földtámasz joga;
2. áthajló ágak, átnyúló gyökerek joga;
3. áthajló ágakról lehulló gyümölcsök joga;
4. a szomszédos földről való belépés és használat joga;
5. kerítés joga;
6. határvonalon álló fa, vagy bokor joga;
7. tilosban talált állat visszatartásának joga;
8. túlépítés.