az ingatlanjogász válaszol

Ingatlanjogot érintő kérdéseire Dr.Izsák Orsolya adja meg a választ ezen a fórumon keresztül.Törekedjen arra, hogy a leglényegesebb tényállási elemek szerepeljenek leírásukba.Fontos felhívnom a figyelmüket arra, hogy egy egy eset internetes megoldása nem egyedüli és a teljes ügy ismerete nélkül a teljes megalapozottság hiányában csak irányultságot ad az ügyének a megítélésében.
Mindenképpen forduljon szakemberhez. A VÁLASZOKAT MINDEN HÉTEN CSÜTÖRTÖKÖN TESZEM KÖZZÉ.
A fórumon való részvétel esetében egyben hozzájárul ahhoz, hogy a Dr.Izsák Orsolya Ügyvédi Iroda a hírfolyamban közzétegye kérdéseit és a rá adott választ.

kisajátítás

Üdvözlöm érdeklődnék, hogy a 8.emeleti lakásunk egyik beépített szekrényének kb felét elfoglalja egy fali tűzcsap mit tudok ilyenkor tenni mivel elbontanám a szekrényt, de emiatt nem tudom. Erre tudok valamilyen kártérítést, vagy más megoldást kérni?

Ingatlan kisajátítás

Tisztelt Ügyvédnő!
Támpontot szeretnék kérni a következő problémámra: szüleim kb. 27 éve elváltak. Édesapám egy tanyán lakik, amit ki fognak sajátítani útépítés miatt. Bár én nem beszélek vele, mert a kapcsolatunk ha egyáltalán volt, nem tette lehetővé. Köszönünk ha találkozunk én kérdezek egy kettőt, de ennyi. Tudni kell róla, hogy alkoholista és nagyon elhanyagolt. Attól félek, ha kisajátítják a 'házát' nem lesz hol laknia. Szeretném ha pénz helyet csere ingatlant kapna. Ő vele ilyenekről nem is lehet beszélni. Az ingatlan csak az ővé. Gyámság alá helyezés kizárva. Ha tulajdonjogot vásárolok az ingatlanában, mennyi beleszólásom lenne a dolgokba, illetve ha nem tudok, mert meggyőzhetetlen mit tehetek? A viszonyunk olyan amilyen, de nem szeretném ha hajléktalanná válna. Van két bátyám is ha ez számítana.
Köszönöm válaszát és hogy időt szánt rám.
Tisztelettel P. László

Családi ház vétel kikötött közművekkel

Tisztelt Ügyvédnő!
Kérem szíves útba igazítását:
Egy Ingatlanhasznosító Kft-vel sikerült megállapodni -ingatlanközvetítő útján- egy korábban sikertelenül árverezett családi ház vételárában.A tulajdoni lap szerint a tulajdonos az Ingatlanhasznosító Kft és teher amely anyagi kötelezettséget jelentene a tullapon nincs feljegyezve.A megtekintéskor tapasztalható volt, hogy a víz, gáz, áram közművek kikötésre kerültek a kisérő ingatlanos a visszakötés költségeiről és arról ,hogy az kit terhel ill. a vételárral szemben elszámolható lenne-e ,válaszolni nem tudott.
A tulajdonos képviselője megadta az adatait a szerződés előkészítésére ill. várják a tervezetet de egy ilyen fontos kérdés tisztázása nélkül nem lehet lépni.A közüzemi szolgáltatókat most kívánjuk felkeresni.Állítólag a vissza kötések tetemes költséggel járnak.
Kinek a dolga a lakhatáshoz szükséges közüzemeket biztosítani akkor amikor családi ház vételről van szó amelynek a rendeltetésszerű használatához hozzátartozik a szolgáltatók szolgáltatásának alapfeltétele.azt a megtekintés alkalmával tudomásul vettük,hogy az előző magánszemély tulajdonos minden mozdíthatót elvitt (gázkazánt,fűtőtesteket...)és a továbbiakban sem ezt kifogásoljuk.Azt szeretnénk elérni, hogy a házat az eladó Kft úgy bocsássa rendelkezésünkre,hogy a közüzemi szolgáltatások rendelkezésünkre álljanak.
Tessék mondani mi a gyakorlat ill. hogy lehet ezt jól anyagi konzekvenciák nélkül megoldani.
Köszönöm.Bea

Ingatlan vásárlás kitől?

Tisztel ügyvédnö ! Adott egy ingatlan. Ezen ingatlanon jelentős tartozás (deviza) áll fenn. Tulajdonosa évekkel ezelőtt elhunyt.A hozzátartozók lemondtak az örökségről,így a magyar állam lett az örökös (?) (a lakás értéke alacsonyabb,mint a rajta lévő adósság) Az MNV előnytelen üzleti vagy egyéb megfontolásból nem fizet a bank felé.A helyzet évek óta áll (patt helyzet(?) a lakás üresen áll,állapota napról napra romlik.Gondoltam utána járok az ügynek és ha lehetséges én megvásárolnám az ingatlant.Nos, itt jönnek a kérdések:) 1- Ha szeretném megvásárolni a lakást,kinek kéne vételi ajánlatot tennem: a banknak,vagy az államnak? Ha a banknak,úgy vélem csak a követelési jogot vásárolnám meg... 2- Ha a bank elfogadja az ajánlatomat,mit kezdjek a követelési jogommal..mire jogosít fel engem ez a jog? 3-Hogyan kerül hozzám a tulajdonjog az MNV-től? 4-Vagy az MNV-nek kéne ajánlatot tenni ?5-Milyen lépésekkel érdemes (ha egyáltalán érdemes) nekivágni egy ilyen ,számomra,bonyolult ügynek. Köszönöm.

Ingatlan vásárlás kitől?

Tisztel ügyvédnö ! Adott egy ingatlan. Ezen ingatlanon jelentős tartozás (deviza) áll fenn. Tulajdonosa évekkel ezelőtt elhunyt.A hozzátartozók lemondtak az örökségről,így a magyar állam lett az örökös (?) (a lakás értéke alacsonyabb,mint a rajta lévő adósság) Az MNV előnytelen üzleti vagy egyéb megfontolásból nem fizet a bank felé.A helyzet évek óta áll (patt helyzet(?) a lakás üresen áll,állapota napról napra romlik.Gondoltam utána járok az ügynek és ha lehetséges én megvásárolnám az ingatlant.Nos, itt jönnek a kérdések:) 1- Ha szeretném megvásárolni a lakást,kinek kéne vételi ajánlatot tennem: a banknak,vagy az államnak? Ha a banknak,úgy vélem csak a követelési jogot vásárolnám meg... 2- Ha a bank elfogadja az ajánlatomat,mit kezdjek a követelési jogommal..mire jogosít fel engem ez a jog? 3-Hogyan kerül hozzám a tulajdonjog az MNV-től? 4-Vagy az MNV-nek kéne ajánlatot tenni ?5-Milyen lépésekkel érdemes (ha egyáltalán érdemes) nekivágni egy ilyen ,számomra,bonyolult ügynek. Köszönöm.

Alsó emelet tetőtéri beépítésbe való bejutás a felső emeleten

A társasház 4 emeletes. A negyedik emelet lépcsőházi előtere a társasházi közgyűlés döntése alapján magánterület, amely ráccsal le is van zárva. Ez a döntés a közgyűlési jegyzőkönyvekben nem szerepel, csak szóbeli megállapodás részét képezi. Mivel a negyedik emelet felett tetőtér található ezért ellenőrzés vagy javítás céljából biztosítani kell az oda való feljutást. Ez megoldott azáltal, hogy a rácshoz a házban lakó közös képviselőnek kulcsa van.

A negyedik emelet jobb oldalán található az ingatlanom amely földhivatali nyilvántartásban mint a negyedik emelet egyetlen lakóingatlana szerepel.

Ugyan itt a bal oldalon szintén van egy tetőtéri rész ajtóval ellátva, amely a földhivatali bejegyzés alapján a 3. emelet 1. számú lakásához tartozik.

Kérdés az, hogy a 3. emelet 1. számú lakónak kell-e biztosítsam a bejutást a negyedik emeleti ajtón keresztül a tetőtéri részbe vagy esetleg ezt megtagadhatom tőle, mondván, hogy a negyedik emeleti lépcsőházi előtér magánterület és mint a negyedik emelet egyetlen hivatalos ingatlan tulajdonosa ehhez nem járulok hozzá?

Társasház utolsó emeleti lépcsőház előterének lezárása

Tisztelt Dr. Izsák Orsolya!

Az alábbiakban szeretném a a véleményét kérni.

A társasház 4 emeletes, én ezen a negyedik emeleten lakom.
A negyedik emeleten lévő társasházi közös tulajdonban lévő lépcsőházi rész egy zárható ráccsal le van zárva minimum 2011.12 06 óta, azóta lakom itt. Ezt még az előző tulajdonos csináltatta, akitől az ingatlant megvettem, így az eredeti beépítés időpontját nem ismerem.
Itt a negyedik emeleten jobbra található a lakásom, ami a földhivatal ingatlan bejegyzésében szerepel, helyrajzi számmal rendelkezik.
A negyedik emelet bal oldalán tetőtér van, amit az alatta lévő 3. emeleti ingatlan tulajdonosa megvett, és így kialakított egy kétszintes lakást. A harmadik emeleti lakásból a feljutás lépcsővel megoldott a negyedik emeleti tetőtér beépítésbe. A tetőtér beépítés a földhivatalnál önállóan nem bejegyzett, helyrajzi számmal nem rendelkezik, tehát nem különálló ingatlan/lakás.
Mivel ez a beépítés régen a ház közös tetőtere volt ezért a negyedik emeleten, bal oldalon van egy bejárata, amiből kifolyólag a 3. emeleti tulajdonos ezt a tetőtér beépítést különálló lakásként tudja használni.
Ezen felül még van egy tetőtéri rész a negyedik emelet felett is, ahova a lépcsőház födémén keresztül lehet feljutni.
A negyedik emeleti rácshoz jelenleg három embernek van kulcsa.
A negyedik emeleti lakónak, a harmadik emeleti lakónak, aki itt jár be a negyedik emeleten lévő tetőtér beépítésébe és a házban lakó közös képviselőnek.
A társasházi közgyűlés döntése alapján, a negyedik emeleten lévő lépcsőházi terület magánterület, nem szólnak bele, hogy ott mi történik, egy dolgot kell csak biztosítani, hogy a negyedik emelet feletti tetőtérbe ellenőrzés vagy javítás céljából fel lehessen jutni. Ez megoldott, hiszen a közös képviselőnek van kulcsa a zárhoz. Ez a döntés leírva nem szerepel a közgyűlési határozatokban, csak szóban hangzott el.
A kérdésem az lenne, hogy nekem, mint negyedik emeleti lakónak, kell-e biztosítania, hogy a harmadik emeleti lakó a tetőtér beépítésébe bejusson?

Válaszát előre is nagyon köszönöm!
Tisztelettel
Szabó László

albérlet lehet-e kisadózó vállalkozó székhelye?

Tisztelt Jogásznő!

Özvegy Édesanyám 50%-os tulajdonosa és haszonélvezője egy lakásnak, másik felén öröklés folytán 3-an osztozunk a testvéreimmel. A lakásban jelenleg albérlők laknak, egyikük kisadózó vállalkozó és szeretné a vállalkozás székhelyének ezt a lakást megjelölni, vállalkozói tevékenységét nem itt végzi. Kérdésem: kinek az engedélye szükséges ehhez, van-e valami hátránya a tulajdonosokra nézve? Hozzáteszem, Édesanyám súlyos demenciában szenved, döntésképtelen, írni sem képes.

Tisztelettel várom válaszát:
Kovácsné Krancsik Ildikó

Osztatlan közös terasz problematika

Tisztel Ügyvéd Nő!

Nem új keletű a problémánk, de most jutottam el oda, hogy tájékozódjak, milyen kilátásaim vannak.

Lakást vettünk, egy társasházként meghirdetett ingatlanban. Mikor letettük a foglalót az ingatlan irodában, akkor derült ki, hogy valójában osztatlan közös a birtok. Mi tudatlanok voltunk, és sem az ingatlanosoktól, sem később az iroda által javasolt „tucat” ügyvédtől nem kaptunk megfelelő tájékoztatást arról, hogy ez mivel is jár, mi elhittük, amit mondtak.

Az épület az utcafronton helyezkedik el, 3 lakást tartalmaz (1db szuterén + 2db félemeleti), és nagy belső udvarral rendelkezik. A mi lakásunk előtt van egy terasz, az egyetlen hely, ahonnan be lehet jutni, és az összes udvarra nyíló ablakunk is ide néz. A hirdetés szerint a terasz a lakásunkhoz tartozott, emiatt is szerettünk bele.

A teraszról azonban nyílik egy másik ajtó is, ahonnan be lehet menni a második lakásba. Ennek a lakásnak van egy másik bejárata is, amit az udvaron keresztül lehet megközelíteni. Nekünk az eladók azt mondták, hogy a terasz a mi lakásunkhoz tartozik, csak engedik használni a szomszédnak is, mert könnyebb onnan megközelíteni a lakást, mint az udvar felőli bejáraton.

Az adásvételi szerződés nem taglalja a lakásunk egységeit, csak a Használati megosztási megállapodásra hivatkozik. A lakás mérete 116 nm - az adásvételi még ezt leírja - de ez nem foglalja magába a terasz területét.
A megosztási megállapodás tartalmazza az összes lakás belső helységeit, padlástér, kert felosztását is, mindent, ami kizárólagos használatban van. Rajz is készült, amiben színes vonalakkal vannak lehatárolva a szóban forgó lakrészek. Itt az „A” jelű lakáshoz van bejelölve a terasz is, de a folytonos vonal meg lett szakítva a „B” lakás teraszra nyíló ajtójánál.

Idézném a megosztás számomra releváns részét:
„XY kizárólagos használatában van a teraszfeljárón haladva a bal első ajtó / „A” jelű lakásbejárat / mely lakás az alábbi helyiségekből áll: előtér, fürdőszoba, konyha- étkező, nappali, szinteltolással hálószoba, fürdőszoba, kisszoba, padlásszoba. Ide tartozik az „A” lakás feletti padlásrész és tetőrész, valamint a bejárat előtti terasz, / a rajzon „A lakás” jelű megjelöléssel / Ezeken felül pedig kizárólagos használatukban van ABCD felöli fedett kocsibeálló.

XY kizárólagos használatában van a teraszfeljáróval szemben („B” lakás bejárat) lévő lakásingatlan, mely az alábbi helységekből áll: előtér, konyha, fürdőszoba /WC-vel/, szoba. Ide tartozik a „B” lakás feletti padlásrész és tetőrész, a konyhából nyíló udvari lejáró és kisterasz, a „B” lakás alatti pincerész / kivéve a pince előteret/ a pince kb. xyz m 2 területű. / a rajzon „B lakás” jelű megjelöléssel/”

Összefoglalva az én problémám a terasz használatából ered. Én úgy gondoltam, hogy a teraszt is megvettem, amikor az adásvételi szerződés a használati megosztásra hivatkozik, és mindenki aláírta az elővásárlásról történő lemondást.
Ellentmondásos a használati megállapodás: a rajzon a „B” lakás bejárata az udvar felől, a szöveges részen a teraszfeljáróval szemben van.

El kell nekem tűrnöm, hogy más is szeretné használni a teraszt? Kell akár az átjárást biztosítanom a „B” lakást használóknak?
Milyen lehetőségeim vannak, mit tehetek azért, hogy a teraszt csak én használhassam?

További kérdésem az lenne, hogy az ingatlan 50%-a az én tulajdonomban van jelenleg. Mi történik, ha a harmadik lakás esetén sem én, sem a második tulajdonos nem mond le az elővásárlási jogról egy eladás során? Licit indul a lakásért a két elővásárlási joggal rendelkező között, vagy esetleg a tulajdoni hányad dönt?

Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelettel!
Zoli

Utalakitás

Tisztelt ügyvédnö.

Adva van egy belterület amit szeretnék megvásárolni de a területhez nem vezet ut.
Minden oldalrol magánterület veszi körbe.
Hogy tudnám elérni hogy ut vezessen aterülethez?

Utalakitás

Tisztelt ügyvédnö.

Adva van egy belterület amit szeretnék megvásárolni de a területhez nem vezet ut.
Minden oldalrol magánterület veszi körbe.
Hogy tudnám elérni hogy ut vezessen aterülethez?

Utalakitás

Tisztelt ügyvédnö.

Adva van egy belterület amit szeretnék megvásárolni de a területhez nem vezet ut.
Minden oldalrol magánterület veszi körbe.
Hogy tudnám elérni hogy ut vezessen aterülethez?

bérlő kauciója

Tisztelt Ügyvédnő!

A tulajdonomban álló lakást bérbe adtam, a szerződésben rögzítve lett, hogy a hozzájárulásom nélkül nem tehet semmit. Bérlő a bútoraimat kidobta, mondván, hogy rosszak voltak, ami nem igaz. Bérlő elköltözött, de úgy tett mint aki ott lakik. Két másik személynek magasabb összegért bérbe adta a lakást, a bérleti szerződésben leírta, hogy az én hozzájárulásommal adja ki a lakást. Bérlőktől 230.000.-Ft kauciót kért. Én a lakásba nem jutottam be, mert mindig arra hivatkozott, hogy vidéken, külföldön van, de mindig szolgálatkész volt, nem időben de rendesen fizette a bérleti díjat (70000.-Ft-ot) Ő egy éven keresztül, amit bizonyítani tudok 115.000.-Ft-ért adta ki a lakást. Én azonnali hatállyal felmondtam neki. A lányok maradhattak tovább, új szerződést kötöttem velük. Az előző bérlő a 230.000.Ft kauciót nem akarja visszaadni, viszont tőlem kéri az ő kaucióját 120.000.-Ft-ot. Kérdésem köteles vagyok-e visszaadni a kauciót? Kérhetem-e a két bérleti díj közötti különbséget? Bútoraimat miként kaphatom vissza? Köteles vagyok-e kifizetni azt, amiről nem tájékoztatott? Várom válaszát. Köszönettel: Szélinger Tamásné

Társasházi parkolás

Tisztelt Dr Izsák Orsolya!

Pár hónapja vásároltunk egy társas házi lakást, amelyhez vásároltunk egy belső udvaron lévő autó beállót is. Annak ellenére, hogy az alapító okiratban is be van jegyezve, (minden lakáshoz tartozik egy autó beálló) nem tudom használni a parkolót, mert folyamatosan az egyik szomszédom használja! A parkolóhelyek, lakás szerint ki vannak jelölve. Másik helyre szintén nem tudok állni, mert azokat is elfoglalják, természetesen jogtalanul! A közös képviselő segítségét kértük, de nem tud segíteni. Kérdésem az lenne, hogy hívhatok e rendőrt, mikor nem tudok beállni a saját parkolóhelyemre? Vagy, tehetek e feljelentést?

Köszönöm válaszát!

albetétesítés

Tisztelt Dr. Izsák Orsolya Ügyvéd Nő!

A szakmai segítségére lenne szükségem. Egy 180m2-es lakó ingatlan 43/100 tulajdoni hányaddal rendelkezem, ami 77 m2. A szomszédom állítása szerint, papíron 103 m2 es lakása van, ami ugye az 57/100 hányadot jelent. Viszont van egy közös használatban lévő előtérünk, ami kb. 7m2-es. Ez a 7m2 tőle hiányzik, ahhoz hogy meglegyen neki a 103m2. A szomszédom albetétesíteni szeretne, amiután 2 előterünk lenne egymás mellett külön-külön bejáratokkal. A 7m2-ből az albetétesítéssel én még kapnék 3,7m2-t, amit Ő valahogyan a lakásomból szeretne visszakapni, arra hivatkozva, hogy akkor neki nem lesz meg az eredeti m2-e.
Ön szerint hogyan tudnánk ezt úgy megoldani, hogy mindenki jól járjon?
A szomszéd jogosan követelheti-e a lakásom másik részéből azt a 3,7 m2-t, ami az Én lakásomhoz csatolódna az albetétesítés után?

Nagyon köszönöm előre is a válaszát és további szép napot!

Üdvözlettel:
Kerekes Bálint

Haszonélvezeti jog

Üdvözlöm.2013 jan 17-én vagyon megosztásra került sor.Természetesen ügyvédnél,és minden okirat rendben van.Én holtig tartó haszonélvezetet kaptam egy közös ingatlanra.Még az nap bérbe adtam a területet egy cégnek,és bérleti szerződést kötöttünk .5 év elteltével megromlott a viszonyunk a bérlővel,és felmondtam a bérleti szerződés.A bérleti szerződés felmondása ügyvéd által történt,teljesen jogszerűen.Ez nem nagyon tetszett a bérlőnek.Megtámadta a bérleti szerződésemet,azzal,hogy érvénytelen.17-én kötöttük a szerződést de csak 23-án jegyezték be a földhivatalba.Tehát állítása szerint,én nem voltam jogosult vele szerződést kötni.Létezhet ez? Köszönöm a válaszát .Üdvözlettel attila

Lakáskiadás

Tisztelt Ügyvédnő!

Külföldön dolgozó fiam tulajdonát képező lakást milyen formában adhatom ki albérletbe (tulajdonrészem, ill. haszonélvezeti jogom sincs)?

Köszönöm válaszát.

Tisztelettel: István

Közös költség

Tisztelt ügyvédnő,

Közel két és fél éve lakok egy győri albérletbe. A nyolc lakásos "társasháznak" egy tulajdonosa van aki hónapról hónapra felszámol 10eft közös költséget, arról nem is beszélve, hogy fogyasztásaimat nem tudja számlákkal igazolni (minden lakás külön mérőórán van, azonban sejtésem szerint egy közös mérőóra alapján fizeti a társasház teljes fogyasztását). A havi elszámolásomat egy fecnire írva kapom meg.
A kérdésem az lenne, hogy mivel a közös költség csak a lépcsőház takarítását és villanyszámláját tartalmazza (szemetet nem), bérlőként kikérhetem-e a közös költség kimutatást? Annak ellenére, hogy nincs hivatalosan "közös képviselet".

Köszönettel,

Nagy Zoltán

Házvásárlás

Tisztelt Ügyvédnő!
A párommal házat szeretnénk vásárolni lakáshitellel, de mivel én még nem vagyok hitelképes(tanulok), így a hitelt csak ő tudja felvenni. A kérdésem az lenne,hogy így hogy az ő nevén fut a hitel attól még a házat lehet e két névre íratni az övére és az enyémre? Ez hogyan oldható meg?

Összkomfortos ház félkomfortossá tétele engedély nélkül

Tisztelt Ügyvédnő!

Röviden a helyzet. Tulajdonomban áll egy fél ház, aminek a másik fele a testvéremé és az édesanyám által haszonélvezettel terhelt. A házban gázkonvektoros fűtés volt. A megkérdezésem nélkül a gázkonvektorokat leszerelték, a szellőzőket befalazták, a konvektorokat kidobták, vagy nagyon olcsón eladták. Későbbiekben tervezik a gázcsöveket is leszereltetni, szintén a beleegyezésem nélkül, mert szerintük csúnya. A három szobás házban a fűtést jelenleg két fás kályhával oldja meg a haszonélvező. Így a konyhában, és az egyik szobában nincs is fűtőtest. Mit tehetek ilyen esetben? Válaszát előre is köszönöm.

Összkomfortos ház félkomfortossá tétele engedély nélkül

Tisztelt érdeklőd !

A haszonélvezővel szemben peres eljárásban tudja igényét a bekövetkező értékcsökkenés vonatkozásában érvényesíteni.
Üdvözlettel, dr. Izsák Orsolya

Különválás

Tisztelt Dr. Izsák Orsolya

7 éve közösen vásároltunk egy ingatlant a párommal, de sajnos nem tudunk tovább együtt élni.
Az ingatlant hitelre vásároltuk közösen, és mind a kettőnk nevén van a ház és a hitel is.
A kérdésem az lenne, ilyen esetben mi a teendő, a házat meg szeretném tartani és a páromat pedig kifizetném egy közösen kialkudott összeggel.
Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelettel: Kata

Különválás

Kedves Kata !

Érdemes a hitelt a tulajdonrésszel együtt kezelni, vállalja át a hitelt és ha marad még valami hátra azt fizesse meg, először a bankok kell körbejárni, hogy ehhez hozzájárul-e.

Üdvözlettel, dr. Izsák Orsolya

Haszonélvező!

Tisztelt Ügyvédnő!

A párom és volt felesége évekkel ezelőtt elváltak, volt akkor egy közös házuk, viszont a ház tulajdonosa 100%osan a volt feleség. Majd erre a házra szüksége volt a páromnak, (apukája meghalt, és anyukája albérletben élt) Segíteni szeretett volna szülein, így azt találtuk ki, költözzenek be abba a házba, hisz nem lakja senki. A volt feleség ebbe belement, megvettük tőle a házat, de a párom azt akarta, a fiáé legyen a tulajdonjog, így a szerződésben, a fia a tulajdonos, a párom pedig a haszonélvező. A volt feleség elajándékozta a házat a fiának, a páromat pedig meghatalmazta a haszonélvezeti joggal. Így jelenleg ez a felállás. Viszont a gyermek kiskorú, az lenne a kérdésem, hogy a volt feleség eladhatja e a párom hozzájárulása nélkül a házat? Mert ő a kiskorú gyermek törvényes képviselője, illetve milyen joga van neki ezáltal? Milyen joga van a páromnak mint haszonélvezőnek? És, ha beszeretne jelentkezni oda a párom anyukája, kinek az aláírása szüksége a lakcím bejelentő lapon? A haszonélvezőjéé vagy a tulajdonos törvényes képviselőjé?
Köszönöm segítségét, üdvözlettel: Annamari

Haszonélvező

Tisztelt Annamari !

A gyakorlat eltérő lehet. Jogi értelemben kell a haszonélvező hozzájárulása kellhet.

Üdvözlettel, dr. Izsák Orsolya

kártérítés birtokvédelem

Üdvözlöm kedves jogásznő! Ingatlanunkkal szemben kb 5m-re van tolunk egy üzem ami buszlerakatkant is üzemel. Állandó javítási zajok motorjaratast kalapslast hallunk mar hajnalban de meg éjfélkor es ünnepnapokon is. Ablakot szinte mar a zajtól es a füsttől nem tudunk. Ma január 1-én is buszt jaratnak 17- órakor . Tudok e ezert karteriteshez folyamodni es birtokvedelmet kerni. Köszönöm válaszát. Arokszallasi Ferencné Pásztó

kártérítési birtokvédelem

Tisztelt asszonyom !

Igen lehetséges a per megindítása.

Üdvözlettel, dr. Izsák Orsolya

Ingatlan tulajdoni jog vita.

Tisztelt Ügyvéd asszony. Jelenleg 8 éve párkapcsolatban
élek. 2 éve jegyesek vagyunk. Házasság kötés még nem történt.
Kint dolgozom Németországban. Párom kinttartózkodásom alatt az
én megbízásommal ingatlant vásárolt részletfizetéssel. Amin
csak az ő aláírása szerepel. Viszont az én szamlamrol lett minden
hónapban átutalva a törlesztőrészlet. Az ő keresetéből nem
lenne lehetséges sem a részleteket sem egyéb mást fizetni. A
lakcím bejelentő lapomon mint tulajdonos vagyok megjelölve. Az
ingatlannal jogi illetve személyes vitáink vannak. Kié- mié .
Most ki akar semmizni. Arra lennék kíváncsi hogy kit illet az
ingatlan. Vagy esetleg hogy kaphatnám azt vissza. Még van hátra 4-5
törlesztő részlet. Válaszát várom. Üdvözlettel: Triznya Tibor

Ingatlan tulajdonjog vita

Tisztelt uram !

ha jól értem nem az ön nevén van az ingatlan jogilag a tulajdonos az a a párját illeti, ha ezt vitatja bírósághoz kell fordulnia.

Üdvözlettel, dr. Izsák Orsolya

Albérlet

Tisztelt Dr. Izsák Orsolya!

Abban szeretném a segítségét kérni, hogy albérletben lakunk lassan egy éve, szerződéssel. A héten kijelentette a főbérlő hogy el akarja adni a lakást, és ő nem tud vele foglalkozni ezért egy harmadik félnek (ingatlanreferensnek) adott egy kulcsot. Majd hozzátette hogy nem tudja garantálni hogy mindig akkor jöjjön az ingatlanos amikor mi otthon vagyunk. Ma össze is vesztünk ezen, hogy ez az intim szféránk és nem szeretném ha akkor jönne idegen a alkésba amikor nincs otthon senki, és azt mondta hogy ez az ő lakása, és nem akadályozhatom meg hogy eladja. Valóban bármikor bemehet harmadik fél a lakásba akkor is ha én nem vagyok otthon?

Válaszát előre is köszönöm,

Tisztelettel, T.

Albérlet

Tisztelt T !

Attól függ mi szerepel a szerződésükbe, általában a bérbeadó jogainál erre ki szoktak térni, a jogszabály szerint előzetes bejelentéshez kötött.

Üdvözlettel, dr. Izsák Orsolya

erdö kitermelésböl származo haszon

apámnak többségi tulajdona volt egy erdöben de a tulajdonos társa becsapta ,es rábeszélte hogy ö lehessen a z erdögazdálkodo. Az erdöt levágatta kb 13-14 mil. haszon lett belölle ebböl apám 560000 ft-ot kapot amit nem is személyessen vet át hanem engem küldött érte . közben szüleim meghaltak. az erdö irtás 1997-ben tötént, apám 2006-ban meghalt . van egy testvérem ö üzleti kapcsolatba áll az urral és nagyon ugy néz ki a dolog mivel én meg szeretném venni a genyszter 47% tulajdon részét hogy sumákolni akarnak . mit tehetek kérem tanácsát köszönöm tisztelettel mocsinka sandor.

erdő kitermelés a hasznoból

Tisztelt uram !

Ilyen per már viszek és csupán bizonyítási kérdés a kártérítés összege.

Üdvözlettel, dr. Izsák Orsolya

Penészes albérlet

Tisztelt Ügyvédnő!

A segítségét szeretném kérni az alábbi ügyből kifolyólag:
Albérletben élünk (2 éve), már tavaly is penészesedett a fal, azt lekezeltük, de ebben az évben már a szekrényben is tiszta penészesek lettek a ruhák, a cipők. Lefotóztuk, elküldtük a főbérlőnek, mert nem két fillérről van szó, ugyanis ezeket a ruhákat sajnos ki kellett dobni, nem használhatóak már. 2*3 elöntött minket a szennyvíz a fürdőben, a pincében is 3-4* beázások voltak ahol a letett" dolgaink (bútor, gépek, stb.) eláztak és egy szóval nem említette a főbérlő, hogy valahogy kompenzálná a veszteségeinket. Ez mára már kb. 400.000,-Ft ami kár ért minket és még Ő van megsértődve, ha felhozzuk neki, hogy szeretnénk, hogy kompenzálná..Eddig tűrtünk",d eelfogyott a türelmünk, mert nem szívesen költöztünk át másik albérletbe, mert az is sokba kerül, főleg az albérlet árak amik most már szinte lassan megfizethetetlenek.

Bizonyítani tudunk mindent, hisz minden egyes alkalommal fotókat is készítettünk mindenről és átküldtük e-mailen neki a panaszokkal együtt.
Tudomásunk van arról is, hogy ez nem 2 éves probléma, a lakásban kb. 10 éve van albérlő és mindenkinél kijöttek ez a gondok. Kérdeztük a lakás kibérlése előtt, hogy vannak -e ilyen jellegű problémák, de nyilván" nem mondta,letagadta...

Lehetne kérni Tőle kártérítést erre vonatkozóan?
Ha lehetne, akkor hogyan?

Nagyon szépen köszönöm a választ előre is.
Üdvözlettel:
V. Viktória

Telki szolgalom

Tisztelt Dr. Izsák Orsolya,
a következő lenne a kérdésem.

Adva van egy keskeny, nagyon hosszú telek, osztatlan közös tulajdonban, a felső végén kijárással a felső utcára. Az alsó, kicsi, lekerített tulajdonrész szörnyen messze esik a kaputól, viszont közel esik egy alsó utcához, ahová a teleknek nincs kijárata, mert egy másik, nem túl hosszú telek választja el tőle.

Ilyen helyzetben a legalsó tulajdonrész birtokosa igényt tarthat szolgalmi út létesítésére az alsó utcához, a közbülső telken keresztül? Vagy keresztül kell járnia a tulajdonostárs területén, a felső kaput használva?

A történethez tartozik, hogy valamikor vezetett (be nem jegyzett) szolgalmi út ehhez az alsó tulajdonrészhez az alsó útról. Ezt azonban a jelenlegi tulajdonos sosem használta, mivel egy önálló ingatlan is van a birtokában, ami szomszédos a szóban forgó tulajdonrésszel, és ez utóbbin keresztül jár be. Az egykori szolgalmi utat a másik tulajdonos, akinek a telkén át vezetett, lekerítette, az átjárást megszüntette, kb. 5-6 éve.

Az elsőként említett tulajdonrész birtokosa kérheti-e az egykori, megszűnt szolgalmi út visszaállítását, arra hivatkozva, hogy a saját, önálló ingatlanát el akarja adni, és utána nem lesz hol bejárnia a tulajdonrészébe?

Válaszát előre is köszönöm!
Attila

Ikerház társasházzá alakulása

Tisztelt Dr. Izsák Orsolya!

Az ikerház másik tulajdonosa el kívánja adni az osztatlan közös ikerház saját házrészét.
A vevő csak akkor venné meg, ha Társasházzá alakítanánk.
Nekem, mint szomszédnak, érhet-e valamilyen hátrány ha Társasházzá alakulna az ingatlan?
Lehet valamilyen ok ami miatt később ez a tulajdoni forma hátrányosabb mint az osztatlan közös tulajdon? Van amire figyelnem kell, hogy az alapító okirat készítésénél, hogy később ne érjen hátrány?

Köszönettel:
B.Ágnes

Különválás

Tisztelt Dr. Izsák Orsolya

Másfél éve közösen vásároltunk egy ingatlant a párommal, de sajnos nem tudunk tovább együtt élni, közösen meg fogunk tudni egyezni,
nem szeretnénk rossz szájízzel különválni.
Az ingatlant hitelre vásároltuk közösen, és mind a kettőnk nevén van a ház és a hitel is.
A kérdésem az lenne, ilyen esetben mi a teendő, a házat meg szeretném tartani és a páromat pedig kifizetném egy közösen kialkudott összeggel.
Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelettel:
D.Gábor

Termőföld ajándékozás

Tisztelt Ügyvédnő!

Az alábbi problémával fordulnék Önökhöz: a napokban tudomásomra jutott, hogy a nagyszüleimnek (már nem élnek) volt egy Natura 2000, 1,7 ha, termőföldjük. Amikor a nagyapám meghalt az anyukám és a 2 testvére nem tudott a földről, így nem örökölték meg, a nagymamámé volt 8/24 rész, 2002-ben 8/24 részt "államosítottak" és 30.000.-Ft körüli összeget fizettek a nagymamámnak. Ekkor felbukkant egy falubeli ember és azt mondta, hogy ő megvette még a nagyapámtól a teljes földet, egy papírt lobogtatott (amit senki nem nézett meg) és bírósággal fenyegetőzött, így a 30.000.-Ft-ot odaadták neki és a póthagyaték is lezajlott. Ez után, mikor a 3 örökös nevére került a nagyapám maradék 16/24 része (a földhivatali tul.lap szerint, melyet a napokban kértem)8 napra rá, az illető elvitte az örökösöket egy közjegyzőhöz és "valamit" aláíratott velük, példányt a papírból nem kaptak az anyukámék. A most lekért tul. lap szerint oda ajándékozták ennek az idegennek a 16/24 földet, így a nevére került, amit 2006-ban eladott egy tájvédelmi kezelőnek.

A kérdésem az lenne, hogy lehet e még valamit tenni ennyi év elteltével a föld illetve az ára megszerzése érdekében?
2002-ben ajándékozhatott anyukám és a testvérei idegennek földet?
Az ajándék vagy az értéke vissza kérhető most?
Mennyit érhet egy ilyen föld?

Köszönettel: Krisztina

Házvásárlás

Tisztelt Ügyvédnő!
Meg szeretném kérdezni,hogy saját ön erőből veszek házat Csokkal! Befolyásolja azt hogy a páromnak A-hitel tartozasa van? Ugy hogy saját pénzből vesszük a házat?

Házvásárlás

Tisztelt Ügyvédnő!
Meg szeretném kérdezni,hogy saját ön erőből veszek házat Csokkal! Befolyásolja azt hogy a páromnak A-hitel tartozasa van? Ugy hogy saját pénzből vesszük a házat?

Kérdés

Tisztelt Dr Izsák Orsolya A közvetlen közel kb 6 métere szomszédunkba börtön épül. Férjem állandó gyógykezelésre szorul a pszihátrián és más egyébb betesége is van. Egészség károsodása 71%-os. Elvették az utca nevét ésa ház számját is épitési területnek van nyilvánitva.Kérem irja meg,itt maradhatunk e ? Vagy milyen lehetöségeink van.Elszeretnénk költözni.

Osztatlan közös telek

Hogyantudja a párom eladni a 3/8-ad részét,ha a testvere nem akarja eladni.90000000 Ft ajanlottak a telekért.Mit lehet csinalni hogy megkapja az o részét.Ingatlanos ebben hogy tud segíteni.Hogyan lehet hivatalosan felszólítani.

ÜDV:Molnár Andrea

Ingatlanvásárlás

Tisztelt Dr. Izsák Orsolya!

Társasházunkban az egyik lakó több mint 1,5 millió tartozást halmozott fel. Jelen pillanatban a végrehajtó árverésre bocsájtotta az ingatlant. A Társasháznak esélye sincs, hogy ebből az összegből valami megtérüljön, mert viszi a bank.

Kérdésem, hogy a Társasház megvásárolhatja e ezt az ingatlant?

Tisztelettel: Bodzsár Erika

Elbirtoklás

Tisztelt Dr. Izsák Orsolya!
Az 1939-ben felmenőim birtokába került lakóházból és üzlethelyiségből álló ingatlan ¼ része 1948-ban örökösök végleges külföldre költözése miatt a Kincstár tulajdonába került.
Az üzletet ill. lakóépületet mind mostanáig csak a családom használta és tartotta karban, ill. hasznosította. Nagyapám 1987-ben bekövetkezett halála után édesapám 5/8 részbeni, majd 1990-ben 6/8 részbeni tulajdonosa lett. 1997-ben holtig tartó haszonélvezet mellett az ingatlant nekem, lányának ajándékozta. Az üzletet ez idő alatt édesapám adta bérbe és adózott utána.
A Kincstártól 2005. márciusában érkezett előszőr levél az állami ¼ rész megvásárlásának lehetőségéről. Az árat akkor elfogadtuk, majd még az év szeptemberében felfüggesztették az eladást. 2011-ben ismét lehetőségem lett volna megvásárolni az állami részt, de akkor már anyagilag nem álltunk úgy. A Vagyonkezelő ekkor szólított fel minket először a bérleti szerződés eljuttatására és a bérleti díj 5 évre visszamenőleg államot illető rész elszámolására. Ez akkor annyiban maradt.
Legutóbb tavaly áprilisban vették elő ismét az ügyünket, a bérleti szerződést megküldtük részükre, idén kiszámlázták a szerintük nekik járó bérleti díjat visszamenőlegesen, annak meg nem fizetése esetén pedig perrel fenyegetnek.
Abban szeretném a segítségét kérni, hogy lehetséges-e esetemben visszamenőleg elbirtokolni az ingatlanrészt, ha megvolt az a 15 év, ami az elbirtokláshoz szükséges?

Válaszát előre is megköszönve tisztelettel: M. Sz. Beatrix

érdeklődés

y Vendég - 10/04/2017 - 14:10

Tisztelt Dr. Izsák Ibolya!
Következő iránt érdeklődnék! 2015 -n felújították a társasházunkat ( 10 emeletes). A probléma az, hogy a felújításban szerepel az ablakok cseréje is. Igen, de mire elkezdték a felújítást addigra jó pár ember kicseréltette az ablakait. Ezekről számla és a megfelelő jelzés az ablakokban arról amit előírt a beruházás megvan. A ház önköltségét ami elő van írva a beruházás elnyeréséhez egy cég előlegezte. Most mikor a vissza fizetésre kerülne a sor közölték, hogy többe került a felújítás mint amit a pályázatba beadtak és az állam jóváhagyott. A probléma az, hogy egyből azokra hárították a többlet költséget akik kicseréltették előre az ablakokat. Tehát a lényeg, hogy ugyan annyi törlesztést fizetnek mint akiknek teljes egészében mindent a beruházás keretében csináltak. Közölték, hogy nem áll szándékukban beszámítani a már saját pénzen kicseréltetett ablakokat! Kérdésem, hogy megtehetik e ezt a lakókkal lényegében azokkal fizettetik ki a többlet költséget akiknél nem kellett ablakot cserélni? A másik kérdésem lehet e önhatalmúlag megdrágítani azt a beruházást amit a pályázatban leírtak kinek az engedélye kell hozzá? Valamint, ha a lakóknak kell a beleegyezése akkor hány százaléknak kell engedélyezni a beruházás megdrágítását? Még egy kérdés a felújításban ugyan az erkély nem szerepel, de az érdekelne, hogy az erkély talapzata ami kijön a házfalából a beton rész az nem a házhoz tartozik? Tehát nem a vas keret és az üveg mert az nem része a ház falának, de a beton rész az ugye? Azért is gondolom mert mi arra is fizetjük a felújítási alapot és nem a megszokott felére, hanem az egész erkélyre. Ezért kérdezem ezt is mert nem csinálták meg. Egyenlőre most ez lenne a sürgősebb, de jelen pillanatban ettől több probléma van a ház beruházása miatt és egyébként. Mennyire kötelező minden év május végéig megtartani a közgyűlést?? Mert 2015 május óta(az év szeptemberében elkészült beruházás) csak 2017 januárjában volt közgyűlés, de akkor sem volt elszámolás! Idén májusig szintén nem volt közgyűlés, most októberében tartanak majd. Az elszámolás meg hagy némi kívánni valót. Tehát kötelező e minden év május végéig megtartani a közgyűlést? Vállászát előre is köszönöm! Tisztelettel Horváth Miklósné

válasz

érdeklődés

y Vendég - 10/04/2017 - 14:10

Tisztelt Dr. Izsák Ibolya!
Következő iránt érdeklődnék! 2015 -n felújították a társasházunkat ( 10 emeletes). A probléma az, hogy a felújításban szerepel az ablakok cseréje is. Igen, de mire elkezdték a felújítást addigra jó pár ember kicseréltette az ablakait. Ezekről számla és a megfelelő jelzés az ablakokban arról amit előírt a beruházás megvan. A ház önköltségét ami elő van írva a beruházás elnyeréséhez egy cég előlegezte. Most mikor a vissza fizetésre kerülne a sor közölték, hogy többe került a felújítás mint amit a pályázatba beadtak és az állam jóváhagyott. A probléma az, hogy egyből azokra hárították a többlet költséget akik kicseréltették előre az ablakokat. Tehát a lényeg, hogy ugyan annyi törlesztést fizetnek mint akiknek teljes egészében mindent a beruházás keretében csináltak. Közölték, hogy nem áll szándékukban beszámítani a már saját pénzen kicseréltetett ablakokat! Kérdésem, hogy megtehetik e ezt a lakókkal lényegében azokkal fizettetik ki a többlet költséget akiknél nem kellett ablakot cserélni? A másik kérdésem lehet e önhatalmúlag megdrágítani azt a beruházást amit a pályázatban leírtak kinek az engedélye kell hozzá? Valamint, ha a lakóknak kell a beleegyezése akkor hány százaléknak kell engedélyezni a beruházás megdrágítását? Még egy kérdés a felújításban ugyan az erkély nem szerepel, de az érdekelne, hogy az erkély talapzata ami kijön a házfalából a beton rész az nem a házhoz tartozik? Tehát nem a vas keret és az üveg mert az nem része a ház falának, de a beton rész az ugye? Azért is gondolom mert mi arra is fizetjük a felújítási alapot és nem a megszokott felére, hanem az egész erkélyre. Ezért kérdezem ezt is mert nem csinálták meg. Egyenlőre most ez lenne a sürgősebb, de jelen pillanatban ettől több probléma van a ház beruházása miatt és egyébként. Mennyire kötelező minden év május végéig megtartani a közgyűlést?? Mert 2015 május óta(az év szeptemberében elkészült beruházás) csak 2017 januárjában volt közgyűlés, de akkor sem volt elszámolás! Idén májusig szintén nem volt közgyűlés, most októberében tartanak majd. Az elszámolás meg hagy némi kívánni valót. Tehát kötelező e minden év május végéig megtartani a közgyűlést? Vállászát előre is köszönöm! Tisztelettel Horváth Miklósné

válasz

érdeklődés

y Vendég - 10/04/2017 - 14:10

Tisztelt Dr. Izsák Ibolya!
Következő iránt érdeklődnék! 2015 -n felújították a társasházunkat ( 10 emeletes). A probléma az, hogy a felújításban szerepel az ablakok cseréje is. Igen, de mire elkezdték a felújítást addigra jó pár ember kicseréltette az ablakait. Ezekről számla és a megfelelő jelzés az ablakokban arról amit előírt a beruházás megvan. A ház önköltségét ami elő van írva a beruházás elnyeréséhez egy cég előlegezte. Most mikor a vissza fizetésre kerülne a sor közölték, hogy többe került a felújítás mint amit a pályázatba beadtak és az állam jóváhagyott. A probléma az, hogy egyből azokra hárították a többlet költséget akik kicseréltették előre az ablakokat. Tehát a lényeg, hogy ugyan annyi törlesztést fizetnek mint akiknek teljes egészében mindent a beruházás keretében csináltak. Közölték, hogy nem áll szándékukban beszámítani a már saját pénzen kicseréltetett ablakokat! Kérdésem, hogy megtehetik e ezt a lakókkal lényegében azokkal fizettetik ki a többlet költséget akiknél nem kellett ablakot cserélni? A másik kérdésem lehet e önhatalmúlag megdrágítani azt a beruházást amit a pályázatban leírtak kinek az engedélye kell hozzá? Valamint, ha a lakóknak kell a beleegyezése akkor hány százaléknak kell engedélyezni a beruházás megdrágítását? Még egy kérdés a felújításban ugyan az erkély nem szerepel, de az érdekelne, hogy az erkély talapzata ami kijön a házfalából a beton rész az nem a házhoz tartozik? Tehát nem a vas keret és az üveg mert az nem része a ház falának, de a beton rész az ugye? Azért is gondolom mert mi arra is fizetjük a felújítási alapot és nem a megszokott felére, hanem az egész erkélyre. Ezért kérdezem ezt is mert nem csinálták meg. Egyenlőre most ez lenne a sürgősebb, de jelen pillanatban ettől több probléma van a ház beruházása miatt és egyébként. Mennyire kötelező minden év május végéig megtartani a közgyűlést?? Mert 2015 május óta(az év szeptemberében elkészült beruházás) csak 2017 januárjában volt közgyűlés, de akkor sem volt elszámolás! Idén májusig szintén nem volt közgyűlés, most októberében tartanak majd. Az elszámolás meg hagy némi kívánni valót. Tehát kötelező e minden év május végéig megtartani a közgyűlést? Vállászát előre is köszönöm! Tisztelettel Horváth Miklósné

válasz

Telek nagyobb mértékű beépítése a megengedettnél

Tisztelt Jogásznő!

A Balaton mellett lakunk (nem üdülő övezetben) egy kis lélekszámú településen. A telkek beépíthetősége 30% átlagosan 996-1000nm-esek a telkek. Szomszédunk ennek a beépítési %-nak a többszörösét eszközölte. A nyári hónapokban az így nyert plusz helyeket kiadják, ezen a területen van hogy 20-30 ember is tartózkodik a tulajdonosokon kívül. Napközben a gyereksereg folyamatos visongásától hangos a terület este a felnőttek hajnalig tartó dorbézolásától nem lehet pihenni. Többször kértem a szomszédom, hogy szüntesse meg az éjjeli lármát. Nem sok sikerrel. A telekhatáron sövényt telepítettem, hogy csökkentsem a zajhatást és használni tudjam a kertünket, mert az egyik apartmanjuk teraszáról átlátnak az udvarunkra. (Előfordult hogy áthajigálták a szemetüket a kertünkbe a vendégek.) A sövényt azonban sérelmezte a szomszédom, mondván elfogja a napot. Visszavágtuk, de így továbbra is belátnak. Az apartmanjuknak az emeleten is van terasza. Megértem, hogy ezzel az üdültetéssel egészítik ki a bevételüket, de az nem járja, hogy egész nyáron nem lehet egy picit sem pihenni.A kertünket nem tudjuk zavartalanul használni.Mi is dolgozunk, kisgyermek is van. Napközben nem lehet elaltatni a zaj miatt este pedig az ingyen "bulit" vagyunk kénytelenek hallgatni. A nyári meleg időszak miatt az ablakok bezárása sem kivitelezhető. Azt szeretném megtudni mit lehet ilyen esetben tenni? Kihez fordulhatok. A rendőrség és a jegyző sem tesz semmit. Milyen lehetőségeink vannak? Tehetetlennek érzem magam. Hiába van törvény és szabályozás mindenki csak a vállát vonogatja.Rendőrség, jegyző...Beszéljek a szomszéddal. Ezek már megvoltak. Nekem kellene nevesítenem a zajongókat a jegyző szerint. Ezt nem annak kellene megtennie aki kiadja a házát, hisz Ő pontosan tudja ki veszi ki. Miért nekem kell megneveznem a zajongókat? Ha ez tényleg így van rossz a rendszer. Kérem segítsen, hogyan lehetne ezt a helyzetet megszüntetni. Köszönettel: Bálint Zsuzsa

Ajándékozás

Kérdésem a következö lenne.Most inditottam a vállást 3-évi különélés után!Én költöztem el a körülmények miatt. Férjem a közös tulajdonban lévö házunk ráesö hányadát a nagykoru lanyunknak ajándékozná,"mondván hogy az én hányadommal kezdjek amit akarok"!Megteheti vagy kötelezhetem a ház rámesö részének a kifizetésére?Hozzá teszem amiota el költöztem lakást vásárolt , most arra hivatkozik hogy nem tudnaki fizetni.

BIRTOKBAVÉTEL

Tisztelt dr. Izsák Orsolya!

Vásároltunk egy családi házat egy cégtől. Akitől a cég vette család benne lakott, amíg mi a teljes vételárat kifizettük.
Hétvégén lett volna a birtokba adás, de mi nem vettük át, mivel kb. 60 köbméter szemetet, lomot, mocskot hagytak a házban és udvarán.Ezt bárhonnan nézve tetemes összeg eltüntetni onnan- így most várunk és felszólítottuk az eladót a kiürítésre.

TUDNA ERRE VALAMILYEN JOGSZABÁLYT, TÖRVÉNYT, MIRE TUDUNK HIVATKOZNI? LEGYEN SZÍVES MONDJON VALAMI ÖTLETET!

Köszönettel